Utazási élménybeszámolók Archives - Travel Coach - Homoki Zsuzsa

Utazás és feltöltődés – egy tavaszi nap Balatonfüreden

Homoki Zsuzsa — Sat, 04 Apr 2026 00:42:00 +0000

Utazás és feltöltődés – egy tavaszi nap Balatonfüreden

Néha elég egy napsütéses tavaszi nap, egy balatoni séta és egy váratlan felismerés ahhoz, hogy újra közelebb kerülj önmagadhoz.

Balatonfüreden egy különleges kiállítás emlékeztetett arra, miért van szükségünk az utazásra, a lelassulásra és azokra a pillanatokra, amikor végre megengedjük magunknak, hogy csak jól legyünk.

Tovább olvasom

Induljunk!

Hosszú volt a tél. Mikor megkérdezték, lenne-e kedvem, csakis igent mondhattam egy balatonfüredi utazásra, hiszen végre itt a tavasz, a jó idő.

Reggel kényelmesen indultunk el, az első utunk pedig egy specialty kávézóba vezetett. Nyugodtan megittuk a kávénkat, és megettük a sütit, majd a sétányon ballagtunk tovább.

Napsütés, Balaton, szabadság, virágok, madárcsicsergés. Csak mentünk, és élveztük, hogy itt vagyunk.

Konkrét terv nem volt mára, csupán annyi, hogy kikapcsoljuk az agyunkat, és letegyük a hétköznapok terheit.

Amikor a kíváncsiság új utakra visz

A parton üldögélve, amikor megcsapja az orrodat a Balaton illata, jön a „megérkeztem” érzés.

Merre tovább?

Az első, amit ajánlott a Google: az Esterházy-kastélyban nyílt egy kiállítás, Nyár a Balatonon – Fürdőigény Füreden 1825-1914 címmel.

Ezt látni kell.

Egy kiállítás, ami többet adott, mint vártam

Hihetetlen élmény volt, egyszerre látványos és elgondolkodtató. Olyan történeteket és összefüggéseket mutatott meg Balatonfüred múltjából, amelyek eddig teljesen kimaradtak az életemből.

A látogatóközpontba belépve már az első tábla megállított, ami a „fürdőzés” szó jelentésével foglalkozott. A 19. században nemcsak tisztálkodást jelentett, hanem felfrissülést, szabadidő-eltöltést, pihenést és nyaralást is, egyfajta visszatérést önmagunkhoz.

A fürdővárosok eleinte a gyógyulni vágyókat vonzották. Aztán azokat, akik már megtapasztalták a jótékony hatását, és visszatértek, hogy jól legyenek.

És ott, abban a pillanatban jött a felismerés. Már korábban is tudták, hogy a víz, a lelassulás, a minőségi idő, a tápláló ételek és az élmények jó hatással vannak a testre, a lélekre és az elmére.

Jött a felismerés. A víz, a lelassulás, a minőségi idő jó hatással vannak a testre, lélekre és az elmére.

Mi pedig mintha ezt elfelejtettük volna. Természetes, hogy az autónkat megtankoljuk. Elvisszük szervizbe. Figyelünk rá, hogy működjön.

De mi van velünk?

Mikor állunk meg? Mikor töltődünk?
Mikor engedjük meg magunknak, hogy csak legyünk?

Ez a nap emlékeztetett valamire, amit nem szeretnék újra elfelejteni:

Az utazás szükséglet. Mindegy, hogy egyedül, partnerrel vagy barátokkal.

A legfontosabb útravaló

A délutánt egy bisztróban folytattuk, ahová az illatok hívtak be minket. Jókai bablevest ettünk.

A kiállításon megtudtuk, Jókai Mór a legendák szerint Balatonfüreden rendelt főtt bablevest. Igaz, hogy abban még se csülök, se csipetke, se zöldség nem volt, de mi szerencsére egy igazi, gazdag, tartalmas levessel zártuk a napunkat.

A nap végén jóleső csenddel ültünk be az autóba, és utaztunk vissza Budapestre.

Amit még magammal viszek: néha elég annyi, hogy kisüt a nap, és elindulsz.

Cikkek a blogomból

Évente 4 nap önmagamért – az egyedül töltött idő ereje

26.06.17.

Egyedül utazni felszabadító élmény is lehet. A sikeres coachvizsgám után néhány napra kiszakadtam a hétköznapokból, és megtapasztaltam, mennyi energiát ad, amikor igazán figyelhetek magamra. Nem a távolság számít, csak az...

bővebben

Nem ugyanaz a nő tért haza – mesés elvonulás Tatán

26.03.22.

Három és fél évvel ezelőtt azért kerestem meg Renit, mert nem éreztem jól magam nőként. Akkor még nem tudtam, hogy ez az út mennyire meg fog változtatni. Most, egy tatai elvonulás után azt éreztem: valóban nem ugyanaz a nő indult haza, mint aki...

bővebben

Utazás és feltöltődés – egy tavaszi nap Balatonfüreden

26.04.04.

Néha elég egy napsütéses tavaszi nap, egy balatoni séta és egy váratlan felismerés ahhoz, hogy újra közelebb kerülj önmagadhoz. Balatonfüreden egy különleges kiállítás emlékeztetett arra, miért van szükségünk az utazásra, a lelassulásra és azokra a...

bővebben

The post Utazás és feltöltődés – egy tavaszi nap Balatonfüreden appeared first on Travel Coach - Homoki Zsuzsa.

Azt hittem, eltűnt a kalandvágyam, aztán kiugrottam egy repülőből

Homoki Zsuzsa — Sat, 14 Mar 2026 07:27:14 +0000

Azt hittem, eltűnt a kalandvágyam, aztán kiugrottam egy repülőből

Pár hete egy beszélgetés során, amikor felmerült a kalandvágy, megkérdeztem magamtól, hogy tényleg eltűnt-e belőlem. Aztán persze ezerrel tiltakozott az agyam és a szívem is.

Felismertem, hogy nem eltűnt – csak nem volt itt az ideje. A nagy változás után egyszerűen stabilizációra és biztonságra volt szükségem, ezért eszembe sem jutott, hogy bármi igazán kalandosra vágyjak.

De amint ezt kimondtam, még aznap este teljesen váratlanul megérkezett a gondolat: tandemugrok.

Ez nem új tapasztalás volt. Tizennégy évvel ezelőtt már ugrottam egyszer, és hihetetlen élmény volt. Másnap le is foglaltam az időpontot. Ugyanazzal a társasággal ugrom, és Lacival, aki legutóbb is a tandempilótám volt.

Juhééé.

Tovább olvasom

Irány a Börgöndi repülőtér

Elérkezett a szombat reggel, irány Székesfehérvár, a Börgöndi repülőtér.

Kérték, hogy egy órával az ugrás előtt érkezzünk meg. Az adminisztráció után jött az eligazítás, majd felkerült a nadrág és a heveder. Pontosan elmondták, mikor mit kell csinálni. Egyetlen igazán fontos feladatom volt:

Mosolyogjak. 😊

A repülőgépbe két tandempáros fér be. Mivel a másik ugró késett, várakoztam. Gyönyörű tavaszi napsütés volt, tökéletes idő az ugráshoz, így gyorsan telt az idő. Közben Lacival beszélgettünk.

Amikor a másik ugrólány is megérkezett és felkészítették, elindultunk a repülőgéphez. Ebben a gépben nincsenek ülések, pont annyi hely van benne, hogy a pilótán kívül még négyen elférjünk.

Negyven másodperc, amikor csak a jelen létezett

A gép lassan emelkedni kezdett. A cél a 4000 méteres magasság volt, addig pedig gyönyörködhettem a tájban. Felülről láttuk a Velencei-tavat.

Egész hosszúnak tűnt a repülőút, közben még beszélgetni is tudtunk. Laci megkérdezte, izgulok-e. De amit éreztem, inkább kellemes izgatottság volt, ami még különlegesebbé tette az egészet.

Amikor a másik páros kiugrott, Laci összekötött minket, majd jelezte, hogy mi következünk. Az ajtóba „mentünk”. Ő kirakta a bal lábát, én mindkettőt, hátrahajtottam a fejem, és ugrottunk.

Szabadesés.

Hihetetlen. Felszabadító.

Minden feszültség kijött belőlem. Sikítottam, csak zuhantunk.

Nem járt az agyam. Egyszerűen a jelenben voltam. Az itt és most-ban.

A földet érés után

Körülbelül negyven másodperc szabadesés után Laci kinyitotta az ernyőt, és hirtelen lelassult minden.

Néztem a tájat, amely már a zöld különböző árnyalataiban pompázott. Csodálatos volt.

Újdonságként most én is irányíthattam az ejtőernyőt. Gyorsan rá kellett jönnöm, hogy ehhez bizony erő kell, úgyhogy inkább visszaadtam a lehetőséget Lacinak. Ő még egyet pörgetett velünk, aztán szépen landoltunk.

Nagyon hálás vagyok ezért az élményért.

Ez az emlék nemcsak a fejemben marad meg, hanem egy kisvideón és fotókon is. Bár ezek az évek során akár el is veszhetnek, de amit átéltem, amit éreztem, az már örökre az enyém.

Ha bármikor eszembe jut ez a nap, tudni fogom: bármire képes vagyok.

Néha egyetlen döntés is elég ahhoz, hogy emlékeztessük magunkat: az élet tele van fantasztikus lehetőségekkel.

Mi lenne az a dolog – egy utazás, egy élmény vagy egy kihívás –, amit már régóta szeretnél kipróbálni, csak még nem mertél belevágni?

The post Azt hittem, eltűnt a kalandvágyam, aztán kiugrottam egy repülőből appeared first on Travel Coach - Homoki Zsuzsa.